Az élet olyan, mint a fotózás.
A gépen ha a megfelelő beállításokat használjuk, akkor a jövő nemzedékének meg tudjuk örökíteni a most pillanatát. Amikor először kezedbe veszed a kamerát semmi sem egyértelmű rajta.  Van egy csomó gomb, beállítás és objektív. Ha nem foglalkozol a gépeddel és csak fent áll a polcon, akkor amikor újra a kezedbe veszed, megint csak összezavar, mindig csak ugyanolyan képeket fogsz tudni csinálni. Nem lesz rajtuk semmi változás. Ahhoz, hogy élmény legyen a fotozás tanulni, fejlődni szükséges. Ha mindennap foglalkozol vele, akkor fejlődni fogsz. A rengeteg gombtól már nem ijedsz meg, a barátaid lesznek és egy bizonyos idő után játék, izgalom, öröm tölt el, amikor a géppel alkothatsz. Az Élet is ilyen. Amikor megszületünk, akkor hozunk családi karmát, sorfeladatokat, egy csomó dolgot, amit meg kell oldanunk. Ha robotpilóta módban éljük a hétköznapjainkat, mindig minden ugyanúgy fog kinézni. Ugyanazok lesznek a problémák, feladatok, néha pici örömök, viszont ha elkezdünk dolgozni magunkon és elkezdünk tudatosabbak lenni, megfigyeljük mire, hogy reagálunk, mik azok a dolgok, amik bántanak, mik azok a dolgok amiktől félünk, mik az erősségeink, mik töltenek, akkor könnyebbé válik az élet. Ez nem azt jelenti, hogy soha nem lesznek nehézségek, hanem azt, hogy amikor egy feladat felüti a fejét, akkor mi már teljesen más szemmel tudunk rá tekinteni, ismereteink fényében.